Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) 2017 óta működik, és azóta minden évben változott valamiben. A magánszolgáltatók számára a legnagyobb nehézséget nem maga a csatlakozás jelenti, hanem az, hogy a kötelezettségek fokozatosan bővülnek, és a változásokról nem érkezik személyre szabott értesítés.
Ez a cikk a jelenlegi helyzetet foglalja össze. Nem helyettesíti a hatályos jogszabályok ismeretét – ha bizonytalan, kérje ki az adatvédelmi tisztviselője vagy jogi képviselője véleményét.
Kire vonatkozik a kötelezettség?
Minden egészségügyi szolgáltatóra, amely az egészségügyről szóló törvény hatálya alá tartozó ellátást nyújt – függetlenül attól, hogy finanszírozott vagy tisztán magánellátásról van szó. A gyakran hallott tévhit, hogy „magánrendelőként ez engem nem érint”, nem állja meg a helyét.
Mit kell beküldeni?
A gyakorlatban négy fő adatkör az, amelyik a magánrendelők napi működését érinti:
- Eseménykatalógus – minden ellátási esemény alapadatai
- Egészségügyi dokumentumok – ambuláns lap, zárójelentés, lelet
- eRecept – vényfelírás, beleértve a TB-támogatás nélküli vényeket is
- eBeutaló – kiállított beutalók
Ezeken túl szakterülettől függően további kötelezettségek is felmerülhetnek: a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vélemények, a gépjárművezetői alkalmassági igazolások és bizonyos oltási adatok külön beküldési csatornán mennek.
A TAJ-ellenőrzés, amiről a legtöbben megfeledkeznek
2022 januárja óta magánellátás igénybevételekor is szükséges a TAJ érvényességének ellenőrzése (OJOTE), ha az orvos TB-támogatott receptet ír. Ez sokáig „majd megnézzük” kategória volt, mára viszont a beküldés visszautasításához vezethet.
A jó hír, hogy ez technikai kérdés: ha a rendszere a felírás pillanatában automatikusan ellenőrzi a TAJ-t, akkor Önnek erről soha nem kell tudnia.
A négy leggyakoribb elutasítási ok
- Hiányzó vagy hibás BNO-kód. A leggyakoribb. Jellemzően nem az orvos hibája, hanem azé a rendszeré, amelyik engedi lezárni a dokumentációt kód nélkül.
- Érvénytelen vagy elgépelt TAJ-szám. Automatikus ellenőrzéssel gyakorlatilag kiiktatható.
- Lejárt vagy hibásan konfigurált tanúsítvány. Ez az, ami a legrosszabbkor derül ki. Kérdezze meg a szállítójától, figyelmezteti-e Önt a lejárat előtt.
- Időbélyeg-eltérés. Ha a munkaállomás órája elcsúszik, a beküldés visszapattanhat.
A legfontosabb kérdés nem az, hogy a rendszere be tud-e küldeni. Az, hogy mi történik akkor, amikor a beküldés nem sikerül.
Amit a szállítójától kérdezzen meg
- A beküldés automatikus, vagy külön műveletet igényel?
- Elutasítás esetén azonnal értesülök róla, vagy utólag kell keresnem?
- Az elutasítás oka emberi nyelven jelenik meg, vagy hibakódként?
- Ki felel a jogszabályi változások követéséért, és kell-e ezért külön fizetnem?
- Mennyi idő alatt kerül be egy új kötelezettség a rendszerbe – a hatálybalépés előtt vagy után?
Az utolsó kérdés a legárulkodóbb. Egy rendszer, amelyik a hatálybalépés után fejleszt, minden alkalommal Önre hárítja a kockázatot.
Összefoglalva
Az EESZT-megfelelés nem egyszeri feladat, hanem folyamatos állapot. Magánszolgáltatóként az a reális cél, hogy a megfelelés fenntartása ne az Ön idejét egye – hanem a szállítójáét.